Nevelve oktasd! – Protestáns Felekezetek Országos Olimpiája

A vakáció első hetében mozgalmassá vált a zilahi Református Wesselényi Kollégium élete.

Házigazdái lettek a Protestáns Felekezetek Országos Olimpiájának. Szélesre tárták kapuikat, és a szilágysági vendégszerető szívüket 149+1 tanuló előtt, akiket tanáraik kísértek el a rangos versenyre. – számolt be lapunknak Győrbíró Csilla Emese szakmódszertani előadó.

2019. április 25. és 27. között Zilahon az esemény mottója a Zsoltárok könyve 32. részének 8. verse volt: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.”

Első nap reggelén elkezdte a munkáját az országos bizottság, hogy a tanulók másnap szép tételekkel, kérdésekkel találkozzanak, amelyek alapján tudjanak számot adni a Szentírás ismeretükről, felkészültségükröl. Szatmár megyét tizenkét diák képviselte, őket Hankovszki Éva és Székely Tünde tanárnők kísérték el. Nagyon szépen teljesítettek a tanulóink, hiszen két első helyezést, egy harmadik helyet, két dicséretet és két különdíjat hoztak haza.

Erdei Eszter tízes jeggyel utasította maga mögé korosztálya résztvevőit.

• 1. hely – Erdei Eszter, Kölcsey Ferenc Kollégium X-es tanulója, tanára Kovács Erika
• 1. hely – Újlaki Vivien, Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum - Nagykároly, IX-es teológia szakos tanulója, felkészítette Likker Erika
• 3. hely –Varga Noémi Emese, Református Gimnázium XI-es teológia szakos tanulója, felkészítette Székely Tünde

Dicséretben részesültek:

• Pintea Csongor – “Bălcescu-Petőfi” Általános Iskola VI-es tanulója, felkészítette Hankovszki Éva
• Kovács Dolores Vivien – „Petőfi Sándor” Általános Iskola - Sárköz, VII-es tanulója, felkészítette Lázár Eszter

Különdíjat kaptak :

• Varga Dalma Veronika – 10-es Számú Általános Iskola VIII-os tanulója, felkészítette Győrbíró Csilla Emese
• Ilyés Eunika Naomi - Kölcsey Ferenc Kollégium XI-es tanulója, felkészítette Kovács Erika

Kiemelem a többi tanuló kiváló eredményét is, mert nagy pontszámmal csúsztak le az első helyekről: Józsa Mátyás (10-es Számú Általános Iskola), Forgács Tamás  (Elméleti Líceum Nagykároly), Kovács Brigitta Emese, Kánya Réka és Szeles Emese (mindhárman a Református Gimnázium tanulói).

Igen szoros volt a mezőny, mindenki alaposan felkészült. Az esszék javítása döntött, itt lehetett előnyt szerezni egy-egy kreatívan, egyedien megfogalmazott személyes bizonyságtétellel. Bibliaismeretük a legnagyobb pontszámmal lett értékelve. A fent már megnevezett felkészítő tanárok mellett, Higyed Gyöngyi és Józsa Jázminka tanárnők is részesei voltak az olimpiászon való sikeres szereplésnek. Az olimpia résztvevői Istennek engedelmeskedve, vele átélve tapasztalhatták meg az áldás örömeit.

A díjkiosztó ünnepséggel véget ért a Protestáns Felekezetek Országos Olimpiája, kialudt az olimpiai láng – mondta az Országos Bizottság tagja: Győrbíró Csilla Emese szakmódszertani előadó.

Zilahon, az ünnepi istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét az alábbi gondolatokat megfogalmazva:

Nevelve oktasd!

A Heidelbergi Káté tételesen a 103. kérdésre adott válaszban mondja ki az iskolák fenntartásának elengedhetetlen szükségességét. Azonban ez a negyedik parancsolatra vonatkozó felelet, amelyet a kommunista időkben megjelent káté-kiadásokból rendszeresen kihagytak, nem egyedüli káté-tanítás az egyházi oktatásról. Sőt a káté sokkal mélyebben kezeli ezt a kérdést, mintsem az intézmény védelmének a szintjén.

El lehet gondolni mekkora szálka volt a kommunisták szemében az egyházi élet, ha az intézményt még megemlíteni sem volt szabad, miután azt teljesen tönkretették. Az egyházi iskolának mint intézménynek lelkülete a 21. kérdésre adott feleletében lelhető fel. Idézem: :Az igaz hit nemcsak oly biztos ismeret, amelynél fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az Ő Igéjében kijelentett…” Az ismerni és elismerni Istent az egyházi iskola feladata, azonban ennek gyümölcse is van, illetve kellene legyen. A 86. Kérdésben a kérdés így hangzik: miért kell jót cselekednünk, erre a felelet második része ekként szól:”…hogy a magunk igaz hite felől annak gyümölcséből bizonyosak legyünk.Végül pedig, hogy a mi istenfélő életünkkel embertársainkat is megnyerjük a Krisztusnak.”

Az első parancsolat értelmezése szerint is igen nagy feladat hárul az egyház nevelési szolgálatára. Így fogalmazzák ezt meg Ursinus Zakariás és Oleviánus Gáspár:

“Az egyetlenegy és igaz Istent pedig igazán megismerjem, csak Ő benne bízzam, nagy alázatossággal és béketűréssel minden jót csak egyedül őtőle várják, és őt teljes szívemből szeressem, féljem és tiszteljem…”

Az engedelmesség és az alázatosság korunk legnagyobb hiányai között vannak, többek között azért, mert az egyházi nevelés lebénításával nemcsak Isten irányába gyengítették el a gyermek jellemének kialakulását, hanem a szülőkre nézve is. Az ötödik parancsolat a szülők tiszteletét szorgalmazza, a 16. században még ezt így értelmezték:

“…atyámnak, anyámnak és valamennyi elöljárómnak minden tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak, és magamat minden jó tanításnak és büntetésnek illő engedelmességgel alávessem…”

Az Ur Jézustól tanult imádság “Szenteltessék meg a Te neved” kérését a Heidelbergi Káté így magyarázza: “Azaz adjad először, hogy Téged igazán megismerjünk, és a Te minden műveidben tündöklő mindenhatóságodat, bölcsességedet, jóságodat, igazságodat, irgalmasságodat és igaz voltodat megszenteljük, dicsérjük és magasztaljuk, továbbá, hogy egész életünket, gondolatainkat, beszédeinket és cselekedeteinket arra irányítsuk, hogy nevedet miattunk szidalom ne érje, hanem szálljon arra dicséret és dicsőség.” Minden kommentár nélkül érzékletes az, hogy honnan távolodott el a világ, mivé lett a szentséget elveszített ember sorsa. Itt érzékelhetőek azok a célok is, amelyeket újra kell láttatni, és elérni. Ki kell mondani: a nevelés szolgálata üdvösség kérdése. – mondta Csűry István püspök.